A Szülés, császármetszés, VBAC – Elméleti és gyakorlati tudnivalók hüvelyi szülésre és császármetszésre készülő nőknek című könyv több mint hagyományos szülésfelkészítő könyv: szokatlanul széleskörű elméleti áttekintést és a gyakorlatban is használható ismereteket kínál mind szülésre készülő, mind császármetszés előtt álló nőknek, akár első, akár többedik várandósság esetén. A császármetszést követő hüvelyi szülés témakörében pedig egyenesen hiánypótló mű. A sokszor száraz tényeket is olvasmányos formában bemutató írást számtalan, anyáktól, dúláktól, bábáktól, orvosoktól és egyéb szakemberektől származó idézet, valamint 15 szüléstörténet teszi élővé.
A könyv emellett különleges nézőpontja miatt egyedi: szerzője háromgyermekes – császáros és VBAC – édesanya, aki maga is átélte a várandósság és a szülés különböző vetületeit: a baba megfoganásától az első ölelésig tartó várakozást, a császármetszés okozta meglepetést, veszteségélményt és fájdalmat, az újszülöttől elválasztva töltött órák kétségbeesését és az újratalálkozás utáni megkönnyebbülést, a VBAC-re (azaz császármetszést követő hüvelyi szülésre) készülés kihívásait, majd a vajúdó női test és lélek munkáját, kiszolgáltatottságát és erejét, a szülés örömét.
A könyv szakmai lektora Dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász szakorvos, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnöke.
A könyvírás ötlete a férjemtől származik. Amikor második gyermekünket vártam, elhatároztam, hogy megpróbálom őt megszülni hüvelyi úton – ám hamar rá kellett jönnöm, hogy császármetszés után nem ez az „alapértelmezett” út. Támogató orvost és női közösséget keresve egyre több információhoz jutottam, s egyre nagyobb döbbenettel és felháborodással láttam, milyen gyakran kapnak a várandós, illetve szülő nők pontatlan vagy nem teljeskörű tájékoztatást az állapotuk és a lehetőségeik kapcsán, mennyi elavult, kifejezetten káros, mégis nap mint nap rutinszerűen alkalmazott orvosi beavatkozás történik egy átlagos szülés során. Különösen szíven ütött, hogy milyen sok nő és baba él át traumatikus élményeket életük e sorsformáló eseménye kapcsán.
Ezeket az élményeimet pedig estéről estére megosztottam a férjemmel, aki egy ideig megértően hallgatott, hümmögött, néha kissé hitetlenkedett vagy éppen velem háborgott, majd egy nap megkérdezte: „Ha ezek tényleg ilyen fontos dolgok, és tényleg ilyen sok nő, pár nem tud róla, akkor miért nem írod le? Miért nem írsz egy könyvet?”
„Hmm. Hogy én könyvet írjak? Miért is ne?” A következő délutáni babaaltatás alatt ihletszerűen megszületett a könyv felépítésének vázlata, majd lelkes kutatómunka vette kezdetét: elolvastam számos magyar és angol nyelvű könyvet, szakkönyvet, tankönyvet, tanulmányt, irányelvet, protokollt, cikket, interjút, anyai beszámolót, szüléstörténetet, s így – noha nem vagyok orvos, szülésznő, bába, sem dúla vagy perinatális szaktanácsadó, mégis – azt gondolom, kellően világos kép alakult ki bennem a témáról. (A felhasznált irodalom felsorolása több mint 20 oldalt foglal el a könyvben…) A sok-sok információt aztán feldolgoztam, rendszereztem és átadható formába öntöttem, a szakmai tévedések elkerülése végett pedig felkértem egy szakembert, hogy ellenőrizze, lektorálja a kéziratot.
A célom és vágyam az, hogy a tudás, amit az elmúlt években megszereztem, másoknak is hasznára válhasson. Szándékom nem a nők orvosok elleni „lázítása”, a bizalom rombolása, hanem a várandósok információs kiszolgáltatottságának csökkentése, s a szülés körüli segítők, elsősorban az orvosok ösztönzése arra, hogy az anyákat (és apákat) partnerként kezeljék.
A szülés különleges utazás a test és a lélek ismeretlen, csak ritkán látogatható vidékeire, és e kirándulásból a nők sohasem térnek vissza üres kézzel. Amit magukkal hoznak, egy életen át elkíséri őket, beleivódik testi-lelki-genetikai emlékezetükbe, újabb árnyalattal gazdagítja személyiségüket. S a gyermeknek sem mindegy, hogyan születik: mindaz, amit átél, míg végighalad életének valószínűleg leghosszabb húsz centiméterén, hatással lesz személyiségére, és későbbi testi-lelki egészségére is.
Gyermeket világra hozni – akár hüvelyi úton, akár műtét által – alapvetően csodálatos, felemelő, erőt adó élmény. Mégis, manapság sokan úgy gondolják, illetve azt sugallják a várandósoknak, hogy a szülést elég túlélni, „a lényeg, hogy a baba egészséges legyen”, „a java úgyis azután jön”. Olykor nincs könnyű helyzetben az, aki többre vágyik annál, hogy csupán túlélje gyermeke világrahozatalát: aki szeretné a maga teljességében megélni az életadás folyamatának fájdalmas szépségét – biztonságban, ugyanakkor minél kevesebb beavatkozás mellett, felesleges zavarás, siettetés nélkül.
Aki nem akarja a szerencsére bízni, hogy megadatik-e maga és gyermeke számára a szép, „egészséges” szülés esélye, érdekeik és jogaik érvényesülésének lehetősége, annak fel kell készülnie a nagy napra. Ha a várandós szeretné elkerülni, hogy esetleg áldozatául essen a kórházi rutinnak, hogy egy legyen az aznapi „esetek” közül, akkor informálódnia és terveznie kell. Ehhez kíván segítséget nyújtani ez a könyv.
A könyv a szülés témája mellett külön részekben foglalkozik a császármetszéssel és a VBAC-kel, e kettő biztonságosságának összehasonlításával, valamint a VBAC-re (azaz tulajdonképpen a hüvelyi szülésre) való felkészüléssel, így mindenki számára hasznos lehet, aki első vagy többedik gyermekét várja – akár hüvelyi szülésre, akár császármetszésre készül.
„Ecsedi Gabriella könyve kötelező olvasmány! Minden nőnek ajánlom, aki gyereket vár vagy tervez, és szeretne tisztában lenni a jogaival, a valós statisztikákkal, a nemzetközi ajánlásokkal és azzal, hogy mi a valóság, mi várhat rá a kórházakban vagy otthoni vajúdás esetén. A VBAC témakörében pedig egyenesen hiánypótló munka.
Második gyermekemet várom, miközben a kéziratot olvasom, és hálás vagyok Gabinak, hogy tényeken alapuló, higgadt tájékoztatást kaptam ebből a könyvből, ami megerősített az elhatározásomban, hogy szeretném megpróbálni természetes úton megszülni a kisbabámat, és sajnálom, hogy az első szülésélményem előtt nem olvashattam el a császármetszésről szóló fejezetét. Nem csak azért, mert hasonló könyv akkor nem került a kezem ügyébe, hanem azért is, mert valamiért nem tudtam elképzelni, hogy végül velem is ez történik majd.
Nem dughatjuk homokba a fejünket: sajnos ma még sok helyen harcolnunk kell azért, hogy elkerüljük a szülészeti erőszakot, a rossz élményeket. Fel kell
készülnünk, tisztában kell lennünk a lehetőségeinkkel. Pontosan azért, hogy a testünk csak tehesse a dolgát…”
Cseke Eszter dokumentumfilmes, újságíró, az On The Spot alkotója
VBAC-könyv
Második könyvem, a VBAC – Minden, amit tudnod kell a császármetszés utáni hüvelyi szülésről című kötet kifejezetten VBAC-re készülő anyáknak és párjaiknak, valamint szakembereknek és a kérdés iránt érdeklődőknek szól. Témái:
– tudományosan megalapozott elméleti háttér: a VBAC biztonságossága, feltételei, előnyei és kockázatai, részletes információk a hegszétválásról, a sikeres VBAC esélyét növelő és rontó tényezők, a VBAC testi-lelki hatásai
– a vonatkozó statisztikai adatok, nemzetközi és hazai ajánlások ismertetése
– a hüvelyi szülés és a császármetszés legfőbb jellemzőinek leírása
– a szülési fájdalom csillapításának módjai
– a várandós és szülő nő jogainak bemutatása
– szülési terv-minta
– gyakorlati tanácsok a felkészüléshez
– az otthoni vajúdás, és a kórházi vajúdás és szülés kapcsán figyelembe veendő szempontok
– a rutin jellegű kórházi beavatkozások számba vétele
– VBAC-anyák „bevált receptjei”.
A könyvet szakmailag Dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász főorvos, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság leköszönt elnöke lektorálta.
E második könyvet tekinthetjük az első „kistestvérének”.
2021 nyarán jelent meg Szülés, császármetszés, VBAC című könyvem. Eredetileg már akkor is csak a VBAC-ről, azaz a császármetszést követő hüvelyi szülésről terveztem írni – ám menet közben világossá vált előttem, hogy a VBAC kérdésköre tulajdonképpen szinte teljes egészében megegyezik „a” szülésre való felkészülés témakörével. Ezért nem elégedhettem meg a császármetszés utáni hüvelyi szülés sajátosságainak bemutatásával: mellé a hüvelyi szülésről és a császármetszésről is összegyűjtöttem mindazt, amiről úgy gondolom, érdemes tudnia a leendő szülőknek, várandósoknak.
Később azonban mégis felébredt bennem a vágy, hogy megvalósítsam az eredeti elképzelésemet is, és – jóval rövidebb és könnyebben áttekinthető formában – összefoglaljam a csupán csak a VBAC-re vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Tudom, nem minden várandós tart igényt olyan sok információra, amit az említett könyv írása alatti években összegyűjtöttem, ezért jelen könyvecske témáinak válogatása során igyekeztem, hogy ne vesszek el a számomra egyébként oly kedves részletekben, ne akarjak mindent elmondani. Hiszen azok számára, akik szeretnének egyetlen könyv segítségével végigtekinteni a teljes panorámán, továbbra is elérhető Szüléskönyv becenevű első kötetem. Itt elolvashatod, mi vitt rá annak megírására: https://szuleskonyv.hu/#1628856432667-9ce67b62-66c4
Érdemes megvenni ezt a könyvet, ha olvastad a Szüléskönyvet? Kinek szól a könyv?
A 400 oldalas Szüléskönyv tud mindent, amit a VBAC-könyv. Ez utóbbi nagyrészt az első kötet VBAC-re vonatkozó részeit tartalmazza, ám eltérő szerkezetben, és tömörebben, átláthatóbban, közvetlenebb stílusban. Maga a könyv is kisebb méretű, tartalma könnyebben emészthető, így felhasználó- és férjbarátabb :). Elsősorban azoknak ajánlom, akik császármetszés után hüvelyi úton szeretnének szülni, és rövidebb, kisebb, könnyebben forgatható könyvre vágynak.
Ezen kívül hasznos lehet azon szakemberek (dúlák, szülésznők, szülészorvosok, perinatális szakemberek) számára, akik olyan várandóssal foglalkoznak, aki kifejezetten VBAC-re készül, viszont nem szeret túl sokat olvasni, túlságosan mélyre merülni a szülés-születés és a szülészeti ellátás sokféle kérdéseinek részleteiben.
Ha azonban egyetlen könyv segítségével szeretnél végigtekinteni a teljes panorámán, akkor neked a Szüléskönyvet ajánlom.
A könyv tartalomjegyzéke (pdf)
Prof. Dr. Varga Katalin ajánlója
„Aki kicsit is ismeri napjaink hazai szülészeti helyzetét, hamar belátja, hogy ez a könyv egyike azon kevés törekvéseknek, amelyek átmenthetik a természetes szülés jelenségét a jövő nemzedéknek.
Amikor ugyanis 50% közeli a császármetszési arány (ráadásul úgy, hogy 13 éve nincs jogilag érvényes császármetszés-irányelv), és az a „rutin”, hogy aki már császárral szült, azután már csak szintén császárral teheti – akkor könnyen belátható, hogy mindinkább elfogynak azok az anyák, akinek még egyáltalán esélyük van gyermeküket természetes úton világra hozni. Ennél talán még elkeserítőbb, hogy lassan már csodaszámba mennek azon szakemberek is, akik legalább a „klasszikus” háton fekvő, szintetikus oxitocinnal gyorsított, hasbakönyöklős, gátmetszéses hüvelyi szülést látták (sőt vezették!) – hogy szabadon mozgó, saját ritmusában haladó, a természetes transzállapotot élvező nő szüléséről ne is beszéljünk…
Ilyen körülmények között nem túlzás azt mondani, hogy kifejezetten kincs egy tényszerű, jól követhető, megalapozott, igényes források alapján összeállított, körültekintően dokumentált anyag a „VBAC”-ről, vagyis a császármetszés utáni hüvelyi szülésről. A nemzetközi tapasztalatok adataitól a szülésélmény pszichés hatásán át az anya jogainak felsorolásáig minden megjelenik, amire egy VBAC-et fontolgató család csak kíváncsi lehet.
Noha a szöveg az anyákat, családokat szólítja meg, mégis haszonnal forgathatják azon szakemberek is, akik szeretnének világosabban látni ebben a kérdéskörben, ha már gyanúsan elavult a helyi szokások alapján történő ellátás.”
Varga Katalin, az MTA doktora, tanszékvezető az ELTE Perinatális Szaktanácsadó Szak alapító oktatója